Korábban, ha vásároltunk egy szervert, belőttük a helyére, felkonfiguráltuk és elindítottuk, hogy lesse minden kérésünket. 1 funkcionális egységcsomag (egy OS) → 1 gép → 1 gép helyének fizetése → egy szervernyi villanyszámla. Azután, ha a korábbihoz nem köthető funkcionális bővítésre volt szükségünk, akkor a cégeknek újabb szervert kellett beüzemelni, így ebben a szemléletben: plusz gép → plusz géphely költség → plusz villanyszámla. Mint tudjuk, egy redundáns hardverrel rendelkező, klimatizált teremben tárolt, jó hálózati struktúrával kiépített szerver fogyasztása nem elhanyagolható villanyszámlát eredményez, a géptermek költségéről pedig nem is szólva.

A Virtuális gépek világában egy virtuális szerver egy fizikai gépen egyszerre több virtuális gépet futtat. Ez egyrészt az erőforrások jobb kihasználtságát, másrészt jobb menedzselhetőséget biztosít, úgy hogy kevesebb helyet is foglal. Tehát az előző koncepcióhoz hasonlóan: több funciócsomag (több OS) → 1 virtuális szerver → 1 gép → 1 géphely fizetése → 1 szervernyi villanyszámla. Bővítés esetén pedig a virtuális szerverünkön létrehozunk egy újabb gépet, amit máris munkára foghatunk új funkciók működtetésére, így új hardvert csupán akkor kell vásárolni, mikor a virtuális szerverünk összkapacitását már felétük. A kutya gyakorlatilag itt van elásva. Nyilvánvaló, hogy e virtuális környezet beállítása nem történhet akárhogy, a virtualizálás komoly tervezést és elemzést igényel, ahol figyelembe kell venni az egyes környezetek teljesítménybeli igényeinek időbeli eloszlását és azok szórását a jobb kihasználtság érdekében.

De mitől zöld ez az egész?

A válasz nagyon egyszerű! Egy jól megtervezett virtuális szerver-környezettel ugyanannyi funkciót ellátva, fizikailag kevesebb gépet üzemeltetve, csökkennek hely- és energia-szükségleteink úgy, hogy az erőforrások kihasználtsága javul. Tehát infrastruktúránkat olcsóbban üzemeltetve még környezetünket is védhetjük. Első hallásra ez utóbbi ugyan nem túl meggyőző, de ha megnézzük közelebbről az energetikai statisztikákat, megtudhatjuk, hogy 2005-ben az USA teljes elektromos fogyasztásának 1,2%-át csak szerverek (klíma és egyéb kiegészítő rendszerek nélkül) tették ki, amely 2010-re várhatóan 1,5%-ra fog emelkedni. Jelenleg a világ elektromos áram szükségletét 70-80%-ban szén-erőművek szolgálják ki, amik a CO₂ légszennyezés 85-90%-t teszik ki. Így látható, hogy ha csak párokban képesek vagyunk virtuális gépeket futtatni és igényeinknek megfelelően a jelenleginél akár még több szervert futtatva, még úgy is a jelenlegi fogyasztás alatt maradnánk, ami jelentős mértékben lassítaná a jelenlegi környezetkárosítást.

Miért épp Oracle VM?

Egyrészt mert teljesen ingyenes, másrészt pedig azért, mert hihetetlenül jól teljesít. Egy tavalyi benchmark-sorozat alapján az Oracle VM bizonyos esetekben akár háromszor is jobban teljesít a piacon lévő többi VM megoldásnál, ami igencsak figyelemreméltó.

Ugyanakkor egy virtualizációs szerver esetében nem csak a menedzsment környezetet érdemes figyelembe venni, hanem magát a host operációs rendszert is. Az Oracle e megoldása szorosan integrálható saját, szintén ingyenes Oracle Enterprise Linux -szával, így együtt kiemelkedő teljesítményt és biztonságot nyújtva a nagyvállalati felhasználóknak, másrészt az Oracle VM letölthető forráskódjával mi magunk fordítva optimalizálhatjuk saját rendszerünkhöz. Ugyan a többi szoftvergyártó is ingyen elérhetővé tette VM menedzsment rendszerét, de ezt például a Microsoft a (nem túl olcsón) licenszelt Windows Server környezetei mellé adja, míg a VMWare és a Sun bár elég nagy szabadságot biztosít a host operációs rendszerek terén, de ez az integráltság de főleg a teljesítmény rovására mehet, nem megfelelő konfigurálás esetén. Nem utolsó sorban pedig az sem elhanyagolható a termék választásakor, hogy az Oracle előre telepített és konfigurált OS és Oracle szoftvercsomag virtuális imageket, azaz VM Template-ket is kínál a csomag mellé.

Ezzel kapcsolatban felmerült bennem egy egyszerű kérdés: azt értem, hogy a Player ingyenes, a Workstation nem, de a Server egy jóval komolyabb és teljesítményorientáltabb szoftvert miért adnak ingyen, ha az asztali kistestvére pénzbe kerül? Nem hasonlítottam össze a fícsöröket tételenként, de érdekelne, hogy mi lehet az oka.

Mivel a player hamarabb lejött, rögtön fel is tettem, hogy kipróbálhassam a BI-t vele. Szépen indult, bebootolt a Windows. Első ránézésre ez a Player szörnyen fapados. Korábban VMWare Infrastructure Client-et és a szintén ingyenes Microsoft Virtual PC 2007-et használtam. Az előbbi nagyon szép és komoly benyomást kelt, egyetlen baja az egérkezelésben jelentkezett. Hosszabb időnyi használat után,  mintha elcsúszna a virtuális gépbeli egér pozíció és a host rendszer pozíciója és kb 200 pixel távolságra a VM topslide automatikusan lenyílik, ha mondjuk a toolbar-ra kattintanék, ami nagyon idegesítő tud lenni, mert ha kattintok, fókuszvesztés,  újra CTRL+G és szórakozhatok tovább.

Microsoft Virtual PC 2007-tel nagyon meg vagyok elégedve, ha valamihez WinXP kell, már indítom is, csodásan együttműködik Vistával, fájlokat drag’n'drop-polhatok a két rendszer között és az egérmutató is mindig a helyén van. Az egyetlen gond az USB eszközök natív átirányításánál van, tehát nem adhatom át közvetlenül a HUAWEI mobilnet modemem vezérlését a vendég OS-nek.

Visszatérva a Playerre, szörnyen csúnya – nem értem miért nem lehet hagyományosan a host OS ablakkeretét használni.. fapados menü, nem egyértelmű, hogy most mikor suspendelek, vagy resetelek, stb.. Nem tetszik..

Közben lejött a Server 2 is, gondoltam felteszem azt is, hogy legyen valami összehasonlítási alap.. Telepítéskor azonban kiderül, hogy nem lehet feltenni Player mellé, előbb el kell azt távolítani… Na gratulálok.. Milyen termékek ezek? MIért nem lehet megoldani, hogy ne zavarják egymást? Már csak azért sem fogok külön felhasználói joggal telepíteni.

Összességében a VMWare család általam eddig megismert tagjai így vagy úgy, de csalódást okoztak. Persze a Server nagyon érdekel, így ahogy lesz időm kipróbálom azt is, mára elég a szöszmötölésből.