A LINQ-ról általában

A LINQ query-k kísértetiesen hasonlítanak az SQL lekérdezésekre, különbség csupán annyi, hogy a select kulcsszó és maga a kiválasztandó objektum deklarációja hátra lett csapva.

var halmaz = from sor in Kollekcio
where sor.property  == "valami" && sor.propery2=="valami2"
select sor;

Az így kapott eredményhalmaz is szintén egy kollekció lesz függetlenül attól, hogy hány elemet tartalmaz, melyeken használhatóak a kollekcióknár már jól megszokott First(), Last(), Next(), OrderBy(), Sum(),  Average(), Contains() és még több száz generikus listaeljárás általunk definiált delegate-kkel de akár a jó öreg foreach -et is használhatjuk.

SajatObjektum o = halmaz.First<SajatOjektum>();

Él keresése GleeGraph-ban

Adott egy GleeGraph g gráfobjektum, melynek irányított éleit a g.Edges Edge típusú Generikus Lista tartalmazza és meg szeretném keresni az összes valamilyen A és valamilyen B tulajdonságú node között futó élet. Mivel minden egyes referenciaként hivatkozik azokhoz a csomópontokhoz (SourceNode és TargetNode) melyekhez kapcsolódik a megoldás LINQ-ban az alábbi C# kódot eredményezi, ha a Node-okat épp azonosítójuk alapján határozzuk meg:

var vk = from e in g.Edges
where e.SourceNode.Attr.Id =="A" &&
e.TargetNode.Attr.Id == "B"
select e;

vagy irányítatlan esetben:

var vk = from e in g.Edges
where (e.SourceNode.Attr.Id =="A" && e.TargetNode.Attr.Id == "B") ||
(e.SourceNode.Attr.Id =="B" && e.TargetNode.Attr.Id == "A")
select e;

Egyszerű, mint az egyszeregy. Ha többet szeretnél még tudni a LINQ-ról, klikk ide: LINQ az MSDN-en

Hosszas keresgélés után rábukkantam a Microsoft Research – VIBE csoport egyik kísérleti fejlesztésére a Microsoft Automatic Graph Layout (MSAGL) csomagra, korábbi nevén a Graph Layout Execution Engine (GLEE) -re, mely oktatási és kísérleti célokra szabadon használható.

A GLEE telepítőkészlete a .NET osztályokkal, dokumentációkkal és példa kódokkal összesen 2MB-ot foglal gépünkön. A csomag egyébként 3 komponensből, a gráf tárolásáért és alapműveleteiért felelős Microsoft.GLEE, a megjelenítésért, színezésért, él és node ábrázolásért felelős Microsoft.GLEE.Drawing és az interaktív működésért felelős Microsoft.GLEE.GraphViewerGDI -ből áll összesen. Használata rendkívül egyszerű és kényelmes.

GleeGraph

Gráf objektum létrehozásához a GleeGraph osztályt kell példányosítanunk. Ennek tagjai lehetnek Node -ok és Edge-ek, melyeket az AddNode() és a AddEdge() metódusokkal vehetünk fel.

GleeGraph graph = new GleeGraph();

Node

A GleeGraph Node-ok rendelkeznek saját string ID-val, amit pédányosításkor kell megadnunk és ezzel az azonosítóval kereshetjük vagy hivatkozhatunk rájuk később, továbbá képesek eltárolni grafikájukat és rendelhetőek hozzá tetszőleges Object-ek, ha tárolásra és használnánk ezeket a csomópontokat.

Node a = new Node("a", new Ellipse(w, h, new P()));
Node b = new Node("b", CurveFactory.CreateBox(w, h, new P()));
graph.AddNode(a);
graph.AddNode(b);

Edge

Az élek tárolására megvalósított osztály, amely két node között húzódik. Ezek az élek minden esetben irányított éleknek, melyek konstruktoruk első Node-jából a másodikba mutatnak. Természetes ábrázolás szempontjából az irányítottság kérdése egyszerűen megoldható ha nyilak helyett csak szakaszokat használunk. Az Edge objektumok azonban a Node-okkal ellentétben nem rendelkeznek saját ID-val és a GleeGraph sem tartalmaz élkeresési eljárást, így ha ilyenre lenne szükségünk magunknak kell ezt megoldani.

Edge e = new Edge(a, b);
e.ArrowHeadAtSource = true; //Nyíl irányjelzője
graph.AddEdge(e);
graph.AddEdge(new Edge(a,b));

A GleeGraph -ok ábrázolására használhatjuk saját metódusainkat, de rá is bízhatjuk  a GraphViewerGDI vezérlőre, melynek Graph Propery-jének átadva gráfunkat az automatikusan le is rendereli. Ezen kívül a GLEE képes hagyományos Graphics objektumot is adni kimenetként, így gráfjainak akár egy ASP oldalon is generálhatjuk.

További infirmációk az MS AGL-ről és GLEE-ről:
http://research.microsoft.com/en-us/projects/msagl/

Amennyiben kereskdelmi szándékkal fejlesztünk az MS AGL 2007 csomag 280 USD -ért megrendelhető a Windows MarketPlace-en:

http://store.microsoft.com/microsoft/Automatic-Graph-Layout-2007/product/4DD40C40

ODP driverrel lekérdezéseink eredményét, ahogy azt már előző bejegyzésemben is láthattuk, az OracleDataReader objektummal olvashatjuk végig. Ennek az olvasás utáni aktuális példánya tartalmazza az eredménymutató alatti éppen olvasott rekord mezőit. Látható, hogy egy eredménysor mezőinek átadásának legegyszerűbb módja, ha a példányosítani kívánt osztály konstruktorának  átadjuk az OracleDataReader aktuális példányát.

Tegyük fel, hogy lekérdezésünk Lokáció adatokat fog eredményül adni, melynek első oszlopa egy number típusú ID, a többi pedig valamilyen szöveges érték lesz, amely tartalmazza az érintett rekord címét (STREET_ADDRESS), irányítószámát (POSTAL_CODE), stb..

Ennek szellemében készítsük el  osztályunkat, amely prezentálni fogja eredményhalmazunk egy ilyen rekordját, melynek konstruktorra, épp a OracleDataReader típusú objektumot vesz át, amely kitölti az osztály megfelelő változóit az aktuális rekord oszlopai alapján. Fontos, hogy az egyes oszlopok értékeinek tárolásához használjunk publikus Property-ket, akár csak olvasható módon is. Ezek alkalmazása azért lényeges, mert e változók fogják jelölni a DataGridView táblázatunk egyes oszlopait. A rekord reprezentán osztály ezek után valahogy így nézhet ki:

using System;
using Oracle.DataAccess.Client;

namespace odp_test_12
{
 class MyLocation
 {
 //Publikus property-k a DataGrid oszlopok megadásához
 public int ID { get; set; }
 public String Street { get; set; }
 public String PostalCode { get; set; }
 public String City { get; set; }
 public String State { get; set; }

 /* Téynleges LOCATIONS tábla Oszlopok:

 LOCATION_ID,
 STREET_ADDRESS,
 POSTAL_CODE,
 CITY,
 STATE_PROVINCE,
 COUNTRY_ID
 */

 //Konstruktor az adatok átvételére
 public MyLocation(OracleDataReader r)
 {
 //Indexelés a C-ben megszokottakhoz híven 0-tól kezdődik
 ID = r.GetInt32(0);
 Street = r["STREET_ADDRESS"].ToString();
 PostalCode = r["POSTAL_CODE"].ToString();
 City = r[3].ToString();
 State = r["STATE_PROVINCE"].ToString();
 }
 }
}

Ezután készítsük el Windows Formunkat. Vegyük fel a DataGridView objektumot ablakunkra, amit nevezzünk el dg_results-nak és tegyünk fel 3 gombot is a formra, melyek kötül az egyik a kapcsolat felépítéséért, a másik annak lezárásáért a harmadik pedig lekérdezésünk futtatásáért és az eredményhalmaz megjelenítéséért felel a dg_results vezérlőnkben.

Kódolásnál az OracleConnection conn változónkat deklarájuk Formunk osztályában globális objektumnak, hogy azt minden vezérlőből és eseményből elérhessük:

public partial class Form1 : Form
{
OracleConnection conn;

Ezután nincs más, mint elkészíteni ODP parancsainkat  az egyes  gomb oklenyomására. Dupla klikk a formon lévő gombra és írjuk meg a szokásos kapcslat-parancs-eredményolvasás kódrészleteket.

Kapcsolódás gomb

private void bt_connect_Click(object sender, EventArgs e)
 {
 try
 {
 //Kapcsolat példányosítása a ConnectionString alapján:
 conn = new OracleConnection();
 conn.ConnectionString = tx_connstr.Text;

 //Kapcsolat megnyitása
 conn.Open();
 MessageBox.Show("Kapcsolat sikeresen felépítve:" + conn.ServiceName);

 }
 catch (Exception ex)
 {
 MessageBox.Show(ex.Message);
 }
 }

Lekapcsolódás gomb

private void button2_Click(object sender, EventArgs e)
 {
 try
 {
 //Kapcsolat lezárása
 conn.Dispose();
 MessageBox.Show("Kapcsolat sikeresen lezárva:");
 }
 catch (Exception ex)
 {
 MessageBox.Show(ex.Message);
 }
 }

Lekérdezés futtatása

Ebben az esetben a már jól megszokott lekérdezés futtatáson kívül példányosítanunk kell az eredményhalmazt tároló listánkat is. Erre a célra használható a .NET ArrayList osztálya, mely a System.Collections névtérben található. Gombnyomásunk eseményének első sorába írjuk is be: ArrayList results = new ArrayList();

Az eredményhalmaz végigolvasásakor szükségünk van az aktuális rekordok .NET példányaira, amiket ott helyben pédányosítunk az OracleDataReader instanciánkkal, majd beteszük azt az előbb kreált eredményhalmazba:

MyLocation l = new MyLocation(dr);
results.Add(l);

Ezek után, ha minden jól ment az eredményhalmazunk a results ArrayListben található, melyek sorai az általun létrehozott MyLocation osztály egy-egy példánya. Innentől nincs más dolgunk, minthogy átadjuk ezt a változót a DataGridView-nak megjelenítésre az alábbi egyszerű utasítással:
dg_results.DataSource = results;

Ennyi. A lekérdezés gomb futtatása ezek alapján valahogy így nézhet ki:

private void bt_execute_Click(object sender, EventArgs e)
 {
 try
 {
 //Eredményhalmaz eltárolása
 ArrayList results = new ArrayList();

 //Kapcsolat, ha minden jól ment, már fel van építve
 //Új SQL utasítás kreálása
 OracleCommand cmd = new OracleCommand();
 cmd.Connection = conn;
 cmd.CommandText = tx_sqlquery.Text;

 //Szabad szöveges
 cmd.CommandType = CommandType.Text;

 //Eredményhalmaz kiolvasása DataReader-rel elöltesztelős ciklussal
 OracleDataReader dr = cmd.ExecuteReader();
 while (dr.Read())
 {
 MyLocation l = new MyLocation(dr);
 results.Add(l);
 }

 //Eredményhalmaz lezárása
 dr.Dispose();

 //Utasításpéldány felszabadítása
 cmd.Dispose();

 dg_results.DataSource = results;
 MessageBox.Show("Query lefutott: " + results.Count);

 }
 catch (Exception ex)
 {
 MessageBox.Show(ex.Message);
 }
 }

Ezek után, ha mindent jól csináltunk Connect-álás után és Execute gombok nyomogatására látnunk kell lekérdezésünk eredményét dg_result táblázatunkban valahogy így:

A teljes Visual Studio 2008 projekt letöltéséhez kattins ide:ODP Datagrid Project – Saját osztállyal

Az ODP sem bonyolultabb, mint bármilyen más .NET driver, előnye viszont abban rejlik, hogy nemcsak gyorsabb és hangolható elérést biztosít Oracle adatbázisainkhoz, de teljesen lefedi az abban elérhető adattípusok széles skáláját, melyek így különösebb trükközések nélkül elérhetőek közvetlenül .NET alkalmazásunkból.

Referenciák

Hozzuk létre új ConsoleApplication projektünket a Visual Studio File/New/Project/Windows/ConsoleApplication menü választásával. Ahhoz, hogy használni tudjuk az ODP .NET csomag nyújtotta lehetőségeket hozzá kell adnunk projektünk referenciához, melyet a Solution Explorer-ben található References mappára jobb egérgombbal kattintva érhetünk el az Add Reference menün keresztül. Ezután a megjelenő .NET listából válasszuk az Oracle.DataAccess 2.0-s .NET runtime komponensét. Ezután pedig adjuk meg ezt a library-t a Program.cs fejlécébe: using Oracle.DataAccess.Client;

OracleConnection

Itt is, mint mindenhol szükségünk van egy kapcsolat objektumra, mely megnyitja és lezárja az adatbázissal a kommunikációs csatornánkat. Ennek megfelelője esetünkben az OracleConnection, melynek konstruktorának adhatjuk át a a megszokott connectionstringet.

string connStr= "Data Source=(DESCRIPTION=(ADDRESS_LIST="
                + "(ADDRESS=(PROTOCOL=TCP)(HOST=127.0.0.1)(PORT=1521)))"
                + "(CONNECT_DATA=(SERVER=DEDICATED)(SERVICE_NAME=XE)));"
                + "User Id=HR;Password=teszt;";

OracleConnection conn = new OracleConnection(connStr);

Kapcsolatunkat nyithatjuk és zárhatjuk a conn.Open() illetve conn.Dispose() metódusokkal, de használhatjuk a .NET alatt jól megszokott using() {} kulcsszót is.

OracleCommand

Felépített kapcsolatban vagy using eljárásban futtathatjuk SQL utasításainkat, melyeket az OracleCommand osztályból példányosíthatunk. Ezek lehetnek általunk szerkesztett SQL query-k vagy tárolt eljárás hívások, melyet a CommandType property-vel állíthatunk be.

conn.Open();
OracleCommand cmd = new OracleCommand();
cmd.Connection = conn;
cmd.CommandText = "select deptno, dname, loc from dept";
cmd.CommandType = CommandType.Text;

OracleDataReader

Majd utasításunkat az ExecuteReader() metódussal futtatva, kiolvassunk annak eredményét az OracleDataReader osztály egy példányával, majd a példány Read() függvénnyel sorról sorra kiolvassuk amíg lehet és végül lezárjuk az egyes instanciákat a Dispose() metódussal

OracleDataReader dr = cmd.ExecuteReader();
while (dr.Read())
{
Console.WriteLine(dr.GetInt16(0).ToString() + " - "
 + dr["STREET_ADDRESS"].ToString());
}
dr.Dispose();
cmd.Dispose();
conn.Dispose();

A Teljes mintakódunk így az alábbiak szerint néz ki:

using System;
using System.Data;
using Oracle.DataAccess.Client;

namespace ConsoleApplication1
{
 class Program
 {
 static void Main(string[] args)
 {
 string connStr = "Data Source=(DESCRIPTION=(ADDRESS_LIST="
 + "(ADDRESS=(PROTOCOL=TCP)(HOST=127.0.0.1)(PORT=1521)))"
 + "(CONNECT_DATA=(SERVER=DEDICATED)(SERVICE_NAME=XE)));"
 + "User Id=HR;Password=teszt;";

 OracleConnection conn = new OracleConnection(connStr);
 conn.Open();

 OracleCommand cmd = new OracleCommand();
 cmd.Connection = conn;
 cmd.CommandText = "SELECT * FROM LOCATIONS";
 cmd.CommandType = CommandType.Text;

 OracleDataReader dr = cmd.ExecuteReader();
 while (dr.Read())
 {
Console.WriteLine(dr.GetInt16(0).ToString() + " - "
 + dr["STREET_ADDRESS"].ToString());
 }

 dr.Dispose();
 cmd.Dispose();
 conn.Dispose();

 Console.ReadLine();
 }
 }
}

A forráskód letöltéséhez kattint ide: ODP .NET Első Console Demo Projekt

A cégtől jól megszokott Universal Installerel telepíthető csomag tartalmazza szerveroldali menedzsment eszközökkel együttműködő és kliensoldali komponenseket is egyaránt, melyek segítséget nyújtanak az adatbázisok tervezéséhez, adminisztrációjához, tárolt-eljárások debugolásához, de akár a futás időben generált lekérdezések finomhangolásához is Visual Studio 2005 és 2008 fejlesztői környezetekben. Ezek közül jómagam a kliens oldali eszközöket telepítettem. Az Oracle Instant client és a saját Java 1.5 runtime-on túl ODBC drivert, valamint SQL* Plus -t is telepít a gépünkre, ám a .NET fejlesztés szempontjából mégis az alábbi kettőt emelném ki.

Oracle Data Provider .NET

Ez a library tartalmazza az alapvető Oracle specifikus .NET osztályokat és adattípusok amely Oracle DB 9.2, 10.1, 10.2, 11.1 és 11.2 verziójú adatbázisok kezeléséhez nyújt támogatást.

Oracle Developer Tools for Visual Studio

A Visual Studio Tools és Server Explorer menüibe beépülő eszközöket tartalmazza, melyek segítségével külső Oracle Alkalmazásokat, SQL* Plus scripteket futtathatunk és debug-olhatunk az általános adatbázisséma tervezési, manipulációs és adatmanipulációs tool-ok mellett. A komponensek natívan együttműködik a Server Explorerrel melyen keresztül a .NET Dataset GUI szerkesztőivel és varázslóival ugyanolyan egyszerűen tudunk dolgozni, mintha SQL Server lenne alattunk.

A telepítés során természetesen ki kellett jelölnöm egy home mappát a telepítendő kliensnek, mely a szokásos módon az aktuálisan futó felhasználó nevével hozza létre a könyvtárszerkezetet, ezután kiválaszthattam a telepítendő komponenseket egyenként. Érdekes módon az ODAC az Oracle Instant Client-et kötelező tételként jelölte meg, mely azt a félelmet kelti, hogy a csillogó-villogó eszközök a legalsó architekturális szinten csak a jó öreg Instant Clienten keresztül dolgozik. Ezt a dolgot látszik megerősíteni az is, hogy a Visual Studio eszközein belül sehol nem lehetett megadni egyéni adatbázis descriptorokat, így az ODAC csak az %orahome%\%USER%\product\11.1.0\client_1\Network\Admin\ mappában található tnsnames.ora fájlt hajlandó használni.

Az első benyomások tekintetében az ODAC a régi 1.5 -ös Java Runtime telepítését és a beteges ragaszkodást a tnsnames.ora -hoz leszámítva mondhatni jól szerepelt és nagyjából 440 MB-ot foglal a gépen.

 

További információk és letöltés az Oracle .NET Developer Centeren:
http://www.oracle.com/technology/tech/dotnet/index.html

Tanulmányaimat segítik (abc rendben):

• Fekete Zoltán (Oracle)
• Kardkovács Zsolt Tivadar (BME – TMIT)
• Marton József (BME TMIT)
• Sárecz Lajos (Oracle)

2008/2009 – I. félév

Első Önálló labor feladatom az Oracle Business Intelligence megoldásának részletes feltárása, megismerése és másokkal való megismertetése volt. A félév során a cég megoldásaik közül az Oracle BI Enterprise Edition-jét vettem górcső alá.

2008/2009 – II. félév

Szakirányos tanulmányaim második féléves sok-kredites önálló laborom céljául e-mailek tárolásának és kezelésének problémakörét boncolgatom Oracle technológiák segítségével, de a feladatról teljes egészében most csak ennyit szeretnék nyilatkozni.

2009/2010 – I. félév

Szakirányom harmadik önálló labor céljának az előző félévben elkezdett e-mailek és elemzéséhez kapcsolódó feladatot fogom folytatni.

Szoftverek Elérhetősége

Először is a legnagyobb különbség a két IDE (Integrated Development Environment) között, hogy míg az Oracle mindkét JDeveloper csomagja teljesen ingyenesen elérhető, a Microsoft a 3 különböző csomagja közül csupán a Visual Studio Express kiadásait (C#, C++, Visual Basic, Web Developer) tette ingyenessé, a Professional és a Team System kiadást külön termékként kell megvásárolni. A helyzet persze nem ennyire rossz, hiszen haszánkban az állam és a Microsoft közötti Campus és School megállapodás keretében a Professional változat is ingyenesen elérhető a tanárok és diákok részére, természetesen csak oktatási célokra felhasználva. Ebből kifolyólag ebben az elemzésben csak az Visual Studio 2008 Express Editions -t,  fogom az Oracle JDeveloper 11g u2 -vel összehasonlítani.

Környezetek letöltése:

• Microsoft Visual Studio 2008 Express Edition
• Oracle JDeveloper 11g Update 2

Platform és nyelvi összehasonlítás

Ahogy a táblázatból is láthatjuk mindkét fejlesztő környezet platformfüggetlen kódok fejlesztését szolgálja, azonban maga az IDE Microsoft VS 2008 EE esetében csak Windows-on futtatható, míg a JDev gyakorlatilag bármilyen fejlesztésre használható OS-en. A nyelvek szempontjából a JDev ugyan csak Java és ahhoz közeli technológiák, metanyelvek fejlesztését támogatja, a VS Studio ennél  jóval többet, de a két két környezet ilyen szempontból nem is fedi egymást, hiszen a 2001-es megállapodásuk óta a  Microsoft nem botorkál a Java háza táján, így saját Java Virtuális gépét, a Microsoft Java Virtual Machine -t és fejlesztői környezetét is, a Visual J++ is a múltnak adta. Innentől mondhatjuk olyan szép egységesnek és valóban platformfüggetlennek a Java-t, mint amilyen most.

Ugyanakkor a Microsoft -ot sem kell sajnálni, hiszen ekkor már készen volt a CLI, azaz a Common Language Interface terve, ami a platformfüggetlenség mellett a nyelvi függetlenséget hivatott megteremteni, ami később az Intel, a HP és a Novell támogatásával hivatalos szabvánnyá is vált. A fejlesztő környezet ekkor a forráskódot egy a Java bájtkódhoz hasonló köztes kódba, a CLI -be fordítja, melynek platformfüggő részeit a virtuális gép fog futásidőben fordítani. Az egyik legnépszerűbb  framework, a Microsoft .NET -et kivéve, a Novell által szponzorált MONO lett, ami valódi cross-platform futtatást biztosít az emulációk helyett a .NET -ben írt kódok végrehajtására Linux-on, Mac-en és természetesen Windows-on is.

Felület és kódolás

Az első szembetűnő különbség viszont az, hogy a JDev indításkor elég lassan teljesít, 15 mp alatt sosem indult el a gépemen, míg a VS 2008 alig 2 mp alatt már használható, de ez nyilván a Java megszokott indítási lassúságának tudható be.

A két környezet felülete többnyire megegyezik, nagyjából ugyanazokat a bevált funkciókat kaphatjuk mindkét rendszerben. Egy másik különbség a source és resource elkülönítése a két IDE között, hogy míg az Oracle külön konténerben mutatja ezeket az egész Application-re vontakoztatva, a Microsoft ezeket a Projektekhez kötve mutatja meg azok projekt fájában.

A forrsákód szerkesztőben további eltérések érzhethetők, amik lassíthatják a kódolást, ha valaki az egyik stílushoz már hozzászokott. Személy szerint nagyon hiányoltam a JDev-ből a VS-ben IntelliSense-nek keresztelt jószágot, ami intelligensen alkalmazkodva kódomhoz már gépelés közben felajánlja a lehetséges kódrészleteket és az ahhoz tartozó típusleírásokat, paraméterezéseket, így gyakorlatilag pár karakter és a szóköz nyomkodásával elkészülhet az értelmes kódunk. A JDeveloperből a felajánlásokat csak a CTRL+SPACE -szel lehet kikényszeríteni, és sajnos azok sem nyújtanak típusleírást vagy paraméterezési segítséget. A JDeveloperben a kódrészlet, vagy kódsablonok beszúrását a CTRL+Enter kombinációval érhetjük el, míg VS-ben ezt is automatikusan az IntelliSense nyújtja a TAB+TAB segítségével, ami szintén kényelmesebb, mint a billentyűkombinációis megoldás.

A kódolás közbeni hibakeresés mindkét környezetben megtalálható, a JDeveloperben azonban talán egy kicsit hangsúlyosabb a forráskód margóján való figyelmeztetéssel, de ez persze csak ízlés kérdése.

A kód változáskövetés, azaz a mentett  és szerkeszett források közötti különbségeket a VS-ban rögtön a forráskód margóján jelennek meg, azonban ezek visszavonása csak fordított sorrendben történhet, míg a JDev -ben ez a funkció ugyan külön fülre, a History-ra került, de itt az összehasonlító nézet mellett az egyes változásokat akár külön-külön is visszavonhatjuk, tetszőleges sorrendben, ami remek funkciónak bizonyul a fejlesztések során.

Összefoglalásul tehát annyit mondhatunk, hogy mindkét fejlesztői környezet profi módon látja el feladatát, de egyik sem váltható ki a másikkal, hiszen nyelvi átfedés nincs közöttük, mindkét IDE egy vagy több platformfüggetlen nyelvre és környezetre összpontosít, de az általuk kínált kiegészítő szolgáltatások erősen gyártó specifikusak. Mind az Oracle, mind pedig a Microsoft a saját termékpalettájához szeretne minél professzionálisabb fejlesztői eszköztárat nyújtani, ezért a két termék békében elfér egymás mellett, nekünk csak résen kell lenni, hogy melyik forrás-szerkesztőben nyomjuk azt a spéci TAB-TAB párost.

Nyilvánvalóan ezzel az üzlettel az Oracle megfogta az IT lábát, de még lehet ők sem sejtik, hogy mekkora szeletet is hasítottak így a tortából. A Java technológia az utóbbi idők nagy .NET térhódításai ellenére is a legnagyobb platform szerver, asztali, mobil és beépített eszközökön. Viszont az a tény, hogy az Oracle ezáltal gyakorlatilag lefedett minden szoftver-komponens területet, – az aszali OS megoldásokat leszámítva – már biztosan a Microsoft felé emelte. Ha belegondolunk, a piacon ma gyakorlatilag csak két olyan üzleti szereplő van, aki saját cross-platform framework-öt, szerver operációs rendszert, adatbázis/adattárház, middleware és egyéb üzleti szoftver megoldásokat kínál ügyfelei számára, ez pedig az Oracle és a Microsoft.

Ugyanakkor az akvizíció egy pár érdekes kérdést is felvetett bennem…

A Sun és az Oracle szoftverpalettája bizonyos tekintetben fedi egymást és ha emlékszünk a BEA akvizíciója után kialakult helyzetre, ott is volt egy-egy termékvonal ami igencsak megitta ennek a levét. Az egyik ilyen terület a például az utóbbi időben egyre inkább kiforott, bár nagyvállalati piacon nem igazán elterjedt szabad adatbázis szerver a MySQL. Nyilvánvaló, hogy a MySQL nem tekinthető az Oracle DB riválisának, mégis igen nagy közösség áll mögötte, hisz a webes világban, valamint a kis- és középvállatok terén ez a legelterjedtebb adatbázis szerver minimális hardverigényeinek és ingyenességének* köszönhetően.

A másik érdekes terület pedig a Sun által frissen felkarolt xVM virtualBox projekt virtualizációs szerver megoldása, ami bár nem szabadon elérhető, de a méltán népszerű és nagyon elterjedt virtualBox asztali verziójának nagytestvére, ami ezáltal nagyobb támogatást élvezhet majd, mint az Oracle VM.

Viszont a közeljövő legnagyobb kérdése szerintem pedig az, hogy vajon az Oracle milyen irányba szeretne elindulni a hardver piacon. A Sun évek óta vergődő, de mégis meghatározó szerver piacát vajon hagyni fogja-e elúszni vagy versenybe száll a nagy beszállítókkal? Ha az Oracle képes lesz – és hajlandó is – a HP-Oracle Database Machine lelkét adó ExaData-t beletenni hasonló teljesítményjellemzőkkel saját hardverébe is, akkor ez mennyire fogja felborítani a jelenlegi hardver piacot és vajon ez hogy érintené a HP és Oracle jelenlegi partnerségét?

Tehát kérdések vannak bőven a válaszokra pedig várnunk kell, de szerintem ez az üzlet jóval nagyobb, mint amilyennek most látszik. Szinte biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendőkben sokkal jobban ki fog éleződni a verseny az üzleti szektorban az Oracle térhódítása miatt és jóval több érdekütközés lesz, mint amit a cég eddig látott mind szoftver, mind hardver téren. Azzal, hogy az Oracle a felhasznált technológiák és eszközök teljes palettáját saját kézben fogja tartani, képes lesz biztosítani ezek teljes integráltságát, üzemeltetését és támogatását úgy, hogy kizárja a külső beszállítóktól való függést. Ez egyrészt csökkenti a költségeket mind az ügyfél, mind pedig a cég oldalán, másrészt egyszerűsíti a rendszerek és szolgáltatások kezelését, a nagyobb profiról nem is szólva.

További infók:
Oracle.com – Hivatalos közlemény
TMCnet – Oracle Buys Sun

A készülődés nagy izgalom töltött el, mivel évek óta nem voltam Siófokon és alföldi lévén nem gondoltam volna, hogy a főváros vonattal is ilyen közel van a Balatonhoz. Sajnos – menedzsment zéháim miatt – csak a konferencia utolsó két napjára tudtam csak menni, így az ismerkedő estről és az előadások első napjáról lemaradva, nem volt lehetőségem megnézni a Houg történetének legelső diákelőadásait – köztük sok BME-s társam előadását -, de így felejthetetlen élményben volt részem.

Megérkezésünk után a rendezvény lebonyolításáért felelős az Asszisztencia Kft kedves leányai láttak el minden hasznos információval és persze sok konferenciás ajándékkal. A regisztráció után elfoglaltuk szállásunkat, egy apartmant, amit szintén a Hotel Azúr biztosított, wellness szolgáltatásokkal egybekötve.

Én javarészt az adatközpontok és üzleti intelligenciával kapcsolatos előadásokon vettem részt, de Czinkóczki László lebilincselő előadásait sem hagytam ki. Ami legjobban megfogott a változatos szakmai tartalmak mellett, az a szerdai nap végén tartott kerekasztal beszélgetés az adatbiztonságról, ahol nem kisebb nevek beszélgettek, mint Kirner Attila (PSZÁF – Informatikai Felügyeleti Osztály), Jakab Péter (Magyar Bankszövetség Munkabiztonságának vezetője), Dr. Suba Ferenc (Magyar Kormány Informatikai Biztonsági Incidenskezelő Központ), Antal Lajos (PricewaterhouseCoopers Kft), Bártfai Attila (kancellár.hu Zrt), Keleti Arthur (KFKI Zrt). A beszélgetés teljesen kötetlen formában, a hallgatók bevonásával és egy sörcsapoló társaságában telt.

A konferencia estéit a wellness adta kényelem és a bőséges svédasztalos vacsorákat követően szórakoztató előadások – köztük az Attraction Látványszínház hihetetlen műsora – , játékpultok – köztük egy eredeti C64 sarok – és sorsolások színesítették.

Rengeteg új élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam életem legelső HOUG konferenciáján. Talán az egyetlen dolog, ami  hibádzott , hogy túl sok érdekes előadás volt, így nehéz volt választani, hogy az ember épp melyikre menjen be. Összességében remekül éreztem magam és ezúton is köszönöm a meghívást!

Az Oracle Developer Day program keretében,  az érdeklődők ingyenesen sajátíthatják el azt a tudást és képességeket, amik Ajax alapú tartalomgazdag webes (azaz web 2-es) felületek és Java EE-re épülő SOA szolgáltatások  létrehozásához szükségesek. Az elsősorban fejlesztőket és projekt menedzsereket megcélzó előadás-sorozat előzetes fejlesztői preferenciáktól függetlenül mindenkinek szól, aki nyitott az új és jobb fejlesztési platformok iránt.

A rendezvénysorozaton lesz bemutatva az Oracle azon fejlesztői környezete is, amellyel a Fusion nagyvállalati alkalmazásai is készültek, többek között az Oracle JDeveloper és ADF 11g, Ajax alapú gazdag-kliens komponensekkel felruházott legfrissebb változatait is és nem utolsó sorban értékes Oracle ajándékokat és egy Apple Ipod Shuffle-t is lehet nyerni!

További részletek: http://www.oracle.com/technology/events/otn-developer-day/index.html

Korábban, ha vásároltunk egy szervert, belőttük a helyére, felkonfiguráltuk és elindítottuk, hogy lesse minden kérésünket. 1 funkcionális egységcsomag (egy OS) → 1 gép → 1 gép helyének fizetése → egy szervernyi villanyszámla. Azután, ha a korábbihoz nem köthető funkcionális bővítésre volt szükségünk, akkor a cégeknek újabb szervert kellett beüzemelni, így ebben a szemléletben: plusz gép → plusz géphely költség → plusz villanyszámla. Mint tudjuk, egy redundáns hardverrel rendelkező, klimatizált teremben tárolt, jó hálózati struktúrával kiépített szerver fogyasztása nem elhanyagolható villanyszámlát eredményez, a géptermek költségéről pedig nem is szólva.

A Virtuális gépek világában egy virtuális szerver egy fizikai gépen egyszerre több virtuális gépet futtat. Ez egyrészt az erőforrások jobb kihasználtságát, másrészt jobb menedzselhetőséget biztosít, úgy hogy kevesebb helyet is foglal. Tehát az előző koncepcióhoz hasonlóan: több funciócsomag (több OS) → 1 virtuális szerver → 1 gép → 1 géphely fizetése → 1 szervernyi villanyszámla. Bővítés esetén pedig a virtuális szerverünkön létrehozunk egy újabb gépet, amit máris munkára foghatunk új funkciók működtetésére, így új hardvert csupán akkor kell vásárolni, mikor a virtuális szerverünk összkapacitását már felétük. A kutya gyakorlatilag itt van elásva. Nyilvánvaló, hogy e virtuális környezet beállítása nem történhet akárhogy, a virtualizálás komoly tervezést és elemzést igényel, ahol figyelembe kell venni az egyes környezetek teljesítménybeli igényeinek időbeli eloszlását és azok szórását a jobb kihasználtság érdekében.

De mitől zöld ez az egész?

A válasz nagyon egyszerű! Egy jól megtervezett virtuális szerver-környezettel ugyanannyi funkciót ellátva, fizikailag kevesebb gépet üzemeltetve, csökkennek hely- és energia-szükségleteink úgy, hogy az erőforrások kihasználtsága javul. Tehát infrastruktúránkat olcsóbban üzemeltetve még környezetünket is védhetjük. Első hallásra ez utóbbi ugyan nem túl meggyőző, de ha megnézzük közelebbről az energetikai statisztikákat, megtudhatjuk, hogy 2005-ben az USA teljes elektromos fogyasztásának 1,2%-át csak szerverek (klíma és egyéb kiegészítő rendszerek nélkül) tették ki, amely 2010-re várhatóan 1,5%-ra fog emelkedni. Jelenleg a világ elektromos áram szükségletét 70-80%-ban szén-erőművek szolgálják ki, amik a CO₂ légszennyezés 85-90%-t teszik ki. Így látható, hogy ha csak párokban képesek vagyunk virtuális gépeket futtatni és igényeinknek megfelelően a jelenleginél akár még több szervert futtatva, még úgy is a jelenlegi fogyasztás alatt maradnánk, ami jelentős mértékben lassítaná a jelenlegi környezetkárosítást.

Miért épp Oracle VM?

Egyrészt mert teljesen ingyenes, másrészt pedig azért, mert hihetetlenül jól teljesít. Egy tavalyi benchmark-sorozat alapján az Oracle VM bizonyos esetekben akár háromszor is jobban teljesít a piacon lévő többi VM megoldásnál, ami igencsak figyelemreméltó.

Ugyanakkor egy virtualizációs szerver esetében nem csak a menedzsment környezetet érdemes figyelembe venni, hanem magát a host operációs rendszert is. Az Oracle e megoldása szorosan integrálható saját, szintén ingyenes Oracle Enterprise Linux -szával, így együtt kiemelkedő teljesítményt és biztonságot nyújtva a nagyvállalati felhasználóknak, másrészt az Oracle VM letölthető forráskódjával mi magunk fordítva optimalizálhatjuk saját rendszerünkhöz. Ugyan a többi szoftvergyártó is ingyen elérhetővé tette VM menedzsment rendszerét, de ezt például a Microsoft a (nem túl olcsón) licenszelt Windows Server környezetei mellé adja, míg a VMWare és a Sun bár elég nagy szabadságot biztosít a host operációs rendszerek terén, de ez az integráltság de főleg a teljesítmény rovására mehet, nem megfelelő konfigurálás esetén. Nem utolsó sorban pedig az sem elhanyagolható a termék választásakor, hogy az Oracle előre telepített és konfigurált OS és Oracle szoftvercsomag virtuális imageket, azaz VM Template-ket is kínál a csomag mellé.

Ez egy kicsit kirekesztően hat a régi kedvencünkre nézve, a Sun által is felkarolt MySQL -re. Mint ex-webfejlesztő már régóta itt ül a gépemen, nem igényel szinte semmit, kis helyen is elél kis memória-igénnyel. Sajnos szegény gépem már így is túl van terhelve, gondoltam miért ne lehetne régi barátunkat munkára bírni az Oracle BI szolgálatában. Első gondolatként logikusnak tűnik megpróbálni lefuttatni az eleve elkészített scripteket, másodikra már nem annyira, hisz egyik sem fog futni, mindegyiknél lesz valami baja. Harmadik gondolat, hogy át kell írni a scripteket, de aztán rájövünk, hogy teljesen felesleges, mivel a pár sorral lentebb már le is tölthetitek az általam elkészített BI Scheduler séma telepítőket:

• SAJOBS.MYSQL.sql
  
• SAACCT.MYSQL.sql

Használjátok őket egészséggel! Boldog Karácsonyt!

Murphy

Jellemző. A minap éppen kapkodva készítettem volna elő konzulenseimnek és tématársaimnak tartandó előadásom. Beizzítottam az automatikus szolgáltatás és applikációs szerver indító scriptem, böngésző, 2 katt az automatikus kiegészítésre és lám, a rendszer nem enged bejelentkeztetni. Gyorsan kattintunk a hiba okára, BI Server nem elérhető. Hmm. [Win] + [R] : services.msc és lám a szolgáltatások listájában megtalálom [elindítva], tehát fut. Oracle BI Server, jobb-klikk, Újraindítás, kész. Megpróbálunk bejelentkezni újra, nem megy… No ekkor kezdtem igazán ideges lenni. A virtuális gép szinte használhatatlanul lassú szegény gépemen, valamit tenni kell, újratelepítésre már nincs idő.

Elkezdtem neten keresgélni mi lehet a probléma, sok eredménytelen próbálkozás után végül rátaláltam a megoldásra:

http://forums.oracle.com/forums/message.jspa?messageID=2260747

A helyzet azonban kicsit másként festett nálam. Nekem tökéletesen elindult a BI Server szolgáltatása, azonban bejelentezni nem tudtam. Míg másoknál általában már a szolgáltatás sem indult el. Mint kiderült a szerverbe betöltött repository fájlom volt megsérülve. Most hogy mondja, valóban. Lehutoljára, mikor használtam lefagyott a BI Administration online szerkesztés alatt..

Megfogadtam a fórumon javasoltakat, %OracleBIPath%\server\Config\ mappán belül az NQSConfig.INI 30. sorában meg is találtam a repository hivatkozását, a régit megjegyzésbe tettem és betettem a régi jó öreg az alapértelmezett rep-et:

[ REPOSITORY ]
#Star    =    webbonto.rpd, DEFAULT;
Star    =    AnalyticsWeb.rpd, DEFAULT;

Elindítottam újra a Servert és lám működik minden, csak nem az én vackaimmal. Mint ahogy a fórumokból megtudtam, általában, ha megsérül egy rep fájl, akkor BI Administration-nel offline megnyitva és egy nagy konzisztencia ellenőrzéssel, majd mentéssel ki lehet javítani, szerencsére ez nálam is működött, így csak fél idegesen, egy óra késéssel tudtam nekikezdeni a munkának.

Végülis a történet hepiendnek tekinthető, de ha belegondolunk, hogy egy ilyen kellemetlenség akár egy éles rendszert is megbéníthatott volna, akkor érdemes elgondolkodni, hogy mit hibázhattunk el. Online szerkesztésnél ugye az aktuálisan szerkesztett elemek a hierarchiábal felfele Check-Out -olódnak, ami azt jelenti, hogy az összes ráépülő logika nem lesz elérhető változások mentéséig. Azonban nagyon fontos hogy repository-t online módban csak akkor mentsünk, ha a globális konzisztencia rendben van, különben nem fog működik a rendszer. Láthatjuk tehát hogy az Online szerkesztéssel gyakorlatilag olyan, mintha menet közben cserélnénk kereket a száguldó autónkon, ami cseppet sem veszélytelen. Egy-egy szoftver, vagy memóriahiba, esetemben a BI Admin kifagyása azt eredményezheti, hogy a rep használhatatlanná válik.

Tehát emlékezzetek! Csak óvatosan az Online szerkesztéssel!

Alapvetően a megvalósítás nem nyugszik nagy trükkön, hiszen a Flex már korábban is nyújtott automatikus támogatást XML forrás-adatok beolvasására, a Publisher pedig eredetileg XML Publisher néven futva pontosan ezek generálására tervezték. Azonban a Flash és az ActionScripte kombinálásával nem csak hogy rugalmas, látványos, de valóban interaktív működést hozhatunk létre a szürke üzleti élet, még szürkébb adat-vizualizációjába. A két termék házasítása az újrahasznosíthatóság égisze alatt a szokásos 3 rétegű Adatforrás – AdatKötés – Megjelenítés modellre épül és ez utóbbi kivételével teljes mértékben XML dokumentumokból konfigurálható és felépíthető. Az Oracle természetesen részletesen ismerteti az ilyen típusú fájlok generálását, továbbá megtekinthetjük az elkészített példa működő változatát is.

Átolvasva a kínálatot rögtön rájöhetünk, hogy ezek a megoldások eredetileg közel sem komoly vállalatioknak készültek, hisz adatforrásként kizárólag a Docs-ban szereplő dokumentumokat képes használni, de megnézve a példa alkalmazásokat, ezek a gadgetek nem elég, hogy szépek, okosak, és a pivot tábla kivételével  – ami valóban nagyon sokoldalú lett -  majdnem interaktívak is. Többnyire flash-ben készültek a jószágok de találtam tisztán javascript+canvas megoldást is. Ami hihetetlenül hasznossá teszi őket, hogy a heatmap-ek és a lokalizációk megjelenítése elkészítése a Google Maps segítségével gyerekjáték és ezek a gadgetek nem csak a Docs-ban képesek megjelenni. Tetszőleges kütyü kódja kimásolható és bármilyen oldalra elhelyezhető, sőt az iGoogle oldalain akár saját több oldalas dashboardjainkat is elkészíthetjük.

Bár a Google Docs hagyományos Google Accoutból is elérhető, az utóbbi, dashboard-os funkció kifejezetten előnyös a Google Apps kombinálásával, hiszen itt egy helyről kezelhetjük a domainünkhöz tartozó összes acccountot, dokumentumtárat és a gadgetek segítségével mi definiálhatjuk az egyes felhasználók által látott iGoogle dashboardok tartalmát, valamint a Google Sites segítségével ennek az egésznek még kooperatív működést is csatolhatunk. Az egytelen vicc az egészben, hogy ha magyar nyelvre van beállítva fiókunk, akkor a funkciók harmadát láthatjuk csak és a valóban jól használható eszközöket valahogy mindig kihagyják a magyar verziókból..

A keresőmammut a Google Apps Standard csomagjával egyértelműen a kis és középvállalkozásokat célozza meg és legnagyobb ütőkártyája az ingyenesség mellett az az, hogy a világon bárki használhatja szemben a Microsoft Office Live Small Business – szintén ingyenes és hasonló domain + mail + sharepoint szolgálatásokat nyújtó csomagjával, ami csak Kanada, U.K., U.S., Franciaország, Németország és Japánban érhető el.

A Google népszerűsége nyilvánvaló, hogy nagy vonzerő minden “független” vállalatnak, hát így esett, hogy az egyik nagy BI-os, a Panorama Software is még az év első felében lepaktált a barátunkkal. Kooperációjuk eredménye lett a már fent említett szép, okos és még interaktív pivot modul is, a Panorama Analytics “kütyü” és az ehhez tartozó hivatalos blog is: http://google-pivot-tables.blogspot.com/, ahol találhatunk szép bemutatókat felhődokumentumaink biájosítására. Külső adatforrásként egyelőre MS SQL szervert használhatunk, ám ezt is csak az ún cube-fájlokon keresztül tehetjük. Ez a megoldás azért érdekes, mert ezek a cube-ok mikro-adattárházakként működnek, amit előtte le kell generálni egy erre a célre kifejlesztett programmal, ám ennek a kimenete egy lokális fájl, amit fel kell tölteni a Google Docs-nak, ám mérete nem haladhatja meg a 20MB-ot.. A másik probléma a kis méreten kívül természtesen az adatok frissessége, hiszen minden egyes alkalommal meg kell oldani a friss cube-ok generálását és feltöltését… A modul természetesen tökéletesen együttműködik a Panorama többi BI termékével, így ezek kimeneteit zökkenőmentesen integrálhatjuk Google oldalainkra, bár szerintem aki már költ saját BI szerverre, az nem feltétlenül használja a Google dashboardjait.

Azért BI-ról még szó sincs

A Google (és Panorama Software) ezen megoldása közel sem tekinthető Üzleti Intelligenciának, azonban azok a kisvállalatok, akik pár sheet-es, tisztán táblázat alapon működnek és szükségük van valamiféle egyszerűbb de annál látványosabb adat-vizualizációra, nekik ez a megoldás talán a legkényelmesebb. Cserébe nem kell törődniük a szerverekkel, adatforrásaik elérhetőségével, beállításuk nem igényel semmi extra tudást és minden  a felhőből jön és ingyen van, DE üzleti logika nulla, nem kapnak átfogó képet adataikról, nem tudnak komplex és heterogén adatforrásokból információt gyűjteni, nincs automatizált és teljesen interaktív, mélyre- és széltében-fúró analizálás, egyedi igényeket és kérdéseket lefedő megoldás, realtime monitor, értesítés, időzítés és változatos adat és formátum elérés, teljes jogosultságkezelés (már elfáradtam sorolni…) és az a sok-sok ipar és üzleti specifikus kiterjesztés és alkalmazás, ami valóban intelligenssé teszi egy vállalat irányítását, döntéshozatalát és működésének teljes felügyeletét, analizálását. Persze mindez semmi, hisz a legrosszabb, hogy  és ott virít náluk a powered by Google…

A különbségeket látva nyilvánvaló, hogy nincs értelme összehasonlítani a két megközelítést,  – hiper okos pivot tábla és mozgékony gauge-ok ide vagy oda  – Google Docs önmagában sosem lesz alkalmas BI feladatok ellátására, de nem is azt a réteget szándékozik megcélozni. A komoly vállalatok úgyis fel fogják építeni saját rendszereiket a megfelelő BI termékekkel, mi – a kaland- és kihívás-domain-es kis tömörülések és talán a kisvállalatok is – pedig maradunk a Google és Microsoft ingyenes vagy legalábbis spórolós szolgáltatásainál.

A rendszer bárki számára interaktív és átfogó rálátást nyújt a város szinte összes közszolgáltatásának teljesítmény-mutatójára és azok statisztikáira, továbbá részletes információkat kaphatunk az egyes szolgáltatások és közintézmények mérhető teljesítményeiről és összesíthetjük  vagy összevethetjük ezek hatékonyságát, akár a friss vagy akár a korábbi években mért adatokkal.A CPR publikus felületetén a BI Dashboard-ok elrendezésükben és stílusukban is New York önkormányzati oldalához vannak igazítva, ezzel is igazolva a BI rugalmasságát és tesztreszabhatóságát. Az oldalra belépve a látogató kétféle szempont alapján tud vizsgálódni: Választhat, hogy egy adott tárgykörben (theme) vagy egy konkrét intézmény (agency) mutatóit szeretné megtekinteni. Ez utóbbinál az önkormányzat által vezetett összes szervezet közül választhatunk egyet, míg a témakörök listázásakor ugyanezek a szervezetek funkcióik szerint 8 csoportra vannak bontva. Ezek a közösségi, oktatási, jogi, adminisztratív, gazdasági, infrastrukturális, szociális és közbiztonsági szolgáltatások. Az utóbbi kategóriába van például sorolva a Rendőrség vagy a Tűzolság is.

A felhasználó érdeklődési körének megfelően navigálhat a legfelsőbb mutatóktól kiindulva a  részletes eredményeket adó specifikus mérőszámokig, a korábbi év eredményeivel összevetve. Ha az adatokat viszont nem csak online formában szeretné megjeleníteni, akkor a BI Publisher segítségével ki is exportálhatja az aktuális nézetet CSV, Excel, Powerpoint vagy Micrososft HTML formátumba is.

Az Oracle Business Intelligence csomag segítségével New York önkormányzata egy olyan áttekinthető, monitoroható és ezáltal tervezhető rendszert valósított meg, ami a 21. században elengedhetetlen egy modern város hatékony és minőségi működtetéséhez. Ugyanakkor a bárki számára elérhető felület és a mögötte lévő információk a polgárokban a bizalom, a biztonság és az odafigyelés érzését keltik.

További részletekért látogassátok meg a CPR -t a http://www.nyc.gov/html/ops/cpr/html/home/home.shtml oldalon ahol egy kis video köszöntőt is láthattok, majd próbáljátok ki Ti is!

ECHO OFF

SET OBIP=C:\OracleBI\

CLS
:MENU
ECHO.
ECHO -----------------------------------------------
ECHO       Oracle BI QuickStart Menu
ECHO -----------------------------------------------
ECHO.
ECHO 1 - Start BI Foundation
ECHO 2 - Start BI Scheduler
ECHO 3 - Start BI Cluster Controller
ECHO 4 - Start OC4J
ECHO.
ECHO 5 - Show OBI EE Welcome Screen
ECHO.
ECHO 6 - Stop All BI Services
ECHO 7 - Stop OC4J
ECHO 8 - Exit
ECHO.
ECHO BI Path: %OBIP%

SET /P M=Type the menu number then press ENTER:

IF %M%==1 GOTO BISTART
IF %M%==2 GOTO BISCHED
IF %M%==3 GOTO BICLUST
IF %M%==4 GOTO OSTART

IF %M%==5 GOTO BROWSER

IF %M%==6 GOTO BISTOP
IF %M%==7 GOTO OSTOP

IF %M%==8 GOTO OEXIT

:BISTOP
sc stop sawjavahostsvc
sc stop "Oracle BI Server"
sc stop sawsvc
sc stop "Oracle BI Scheduler"
sc stop "Oracle BI Cluster Controller"
GOTO MENU

:BISTART
sc start sawjavahostsvc
sc start "Oracle BI Server"
sc start sawsvc
GOTO MENU

:BISCHED
sc start "Oracle BI Scheduler"
GOTO MENU

:BICLUST
sc start "Oracle BI Cluster Controller"
GOTO MENU

:OSTART
start %OBIP%\oc4j_bi\bin\oc4j.cmd -start
GOTO MENU

:OSTOP
SET /P OC4JPASSWORD=Please type in the oc4jadmin password then press ENTER:
SET JAPP=%OBIP%\oc4j_bi\j2ee\home\admin.jar
SET JPAR=ormi://localhost:23791 oc4jadmin %OC4JPASSWORD% -shutdown force

start java.exe -jar %JAPP% %JPAR%
GOTO MENU

:BROWSER
start %OBIP%\index_bi_ee.html
GOTO MENU

:OEXIT
pause
EOF

A batch-script elején található OBIP változó tárolja a BI telepítési könyvtárát, amennyiben máshova telepítettétek, ne felejtsétek átírni. Mentsétek le a kódot .cmd vagy (a régivágásúak kedvéért) .bat kiterjesztéssel és máris futtatható. Ha windows-odon az UAC engedélyezve van (például Vista-ban), akkor a batch futtatása előtt ne felejts el admin jogot hozzárendelni!

Részletes információk és jelentkezés: http://www.oracle.com/webapps/events/EventsDetail.jsp?p_eventId=81758

A BI EE 10.1.3.4 Windows-os változata – mint minden Oracle termék -  letölthető az ingyenes OTN regisztrációnkkal. A csomag x86-os, 1,4GB-os tömörítmény, viszonylag gyorsan lejött. Külön Windows verziók nincsenek és nem is kell, hiszen egy jó install mindent felismer, mindent eldönt és jól beállít. Mivel most telepítettem életemben először BI-t, gondoltam azért elolvasom a telepítési útmutatót is, amit innen tudtam letölteni. A jelenleg szükséges infókat a zip kicsomagolása után a b31764.pdf -ben találjuk a bi. 1013 mappában, melyből kiderül, hogy a BI install indítása előtt már gépünkön kell lennie minimum 1.5-ös Standard JDK-nak és a Microsoft Data Access Components -nek.

Windows Vista -nak alapból része az MDAC Common library, a legfrissebb JDK-t pedig könnyen letölthetjük a java.com -ról, ha még nem lenne a gépünkön.

Egy másik előkövetelmény a BI telepítéséhez, hogy az Adatvégrehajtás csak a Windows komponensekre legyen engedélyezve. Ezt Vista alatt a Vezérlőpult  → Rendszer → Speciális Rendszerbeállítások (admin jogkörrel) → Teljesítmény Beállítások gomb → Adatvégrehajtás megakadályozása fülön válasszuk az “Adatvégrehajtás megakadályozása az alapvető Windows programoknál és szolgáltatásoknál” opciót.

Miután mindezzel megvagyunk és kicsomagoltuk a telepítőt is, a \Server\Oracle_Business_Intelligence mappából indítsuk el a setup.exe -t, ami belövi virtuális gépet és máris indul a java telepítő. Varázsló informatív és egyszerű, minden választásnál komplett segítséget kaphatunk döntésünkben a jobb alsó sarokban lévő Help gombra kattintva, ami elmagyarázza az adott oldal opcióit.

Szimpatikusnak találtam, hogy már a telepítéskor megadhatjuk, hogy az adatfájlok hova kerüljenek, így lehetőségünk van már rögtön szétválasztani az alkalmazást és az adatokat és nem a már telepített szoftverben kell külön kérni mondjuk, hogy egy másik partícióra kerüljenek azok. Ha nem a komplett telepítést választjuk, akkor a varázslóban a már megszokott módon kiválaszthatjuk, hogy mely komponenseket szeretnénk feltenni gépünkre. A teljes BI csomag installhoz egyébként 2GB szabad lemezterület szükséges.

A BI futásához szükség van egy applikációs szerverre, amit telepítéskor kiválaszthatunk, hogy már meglévő IIS szerverünkre szeretnénk deploy-oltatni a rendszert, vagy az általa felkínált Oracle Containers for J2EE (OC4J)-t használjuk. Mivel még nem volt telepítve az IIS a gépemre én az utóbbit választottam. Telepítés után egyébként az applikációs szervert a http://localhost:9704/em/console/ias/oc4j/home url-en tudjuk elérni és az install alatt megadott jelszó bebillentyűzése után már tudjuk is menedzselni webapplikációinkat.

Az installáláskor természetesen meg tudjuk adni, hogy a felteendő szolgáltatások mely felhasználó nevében fussanak és beállíthatjuk, hogy automatikusan vagy manuálisan induljanak.

 

A telepítés így nálam összesen 27 percet vett igénybe, bár futott mellette sok más program is. Újraindítás után a teszteléshez, mivel manuálisra állítottam a Service-ek indítását, a Windows Szolgáltatások Management Console-ból el kellett indítanom:

• Oracle BI Server
• Oracle PresentationServer
• Oracle BI Java Host

Valamint el kell indítani a web-applikációs szervert is, ami nálam az OC4J, amit a Start Menü Minden Program menüjében frissen létrejött Oracle Business Intelligence mappa Start OC4J parancsikonjával indíthatunk el vagy az oc4j.cmd -start paranccsal.

A webes alkalmazás alapfunkcióinak teszteléséhez csak írjuk be böngészőnkbe az Analytics webaplikáció url-jét, http://localhost:9704/analytics/saw.dll?Dashboard és láss csodát, a rendszer működik!

Természetesen még távol vagyunk a ténylegesen használható Oracle BI -tól és az Enterprise funkcióktól, de már van egy telepített alkalmazásunk, amit a következő bejegyzésben már konfigurálhatunk is.

Azt asztalon ott mosolyog rám a demóhoz szánt Process Control, ami indítás után rögtön felkínálja a demózható lehetőségek tárházát. Ez egy barátságos kis program megspórolja nekünk a servicek külön-külön indítását, itt egy gombnyomásra az adott pakkhoz szükséges minden szervízt elindít. Amúgy ez a tool, saját bevallása szerint nem képezi az OBI EE csomag részét, de éles környezetben nyilván nem is így szeretnénk nagy teherbírású rendszerünket felkonfigurálni.

Miután minden service zászlaja bezöldult, a böngészőt elindítva bepötyögve a http://localhost/analytics/saw.dll?Dashboard a lokális url-t elérkezünk a bejelentkezési képernyőhöz. A tesztrendszeren Administartor/Administrator acounttall léphethünk be alapból a BI-ba. Legnagyobb megelepetésemre azt tapasztaltam, hogy a sok idegen közül ért magyar nyelven is a rendszer, így gyorsan ki is választottam, hogy próbára tehessem.

Belépve elámulok a profi Ajax-os és információ gazdag felületen. Az oldalt részletesebben megvizsgálva kiderült, hogy a diagramok flashben generálódnak és valós kapcsolatban van az oldal scriptjeivel, ami kimondottan elegáns megoldásnak számít a fejlesztők részéről.

A pénteki emlékek felidézése végett végigkattintgattam az összes linket, amit megnéztünk Zolival és próbálgattam a saját számíze szerint rendezni az oldalakat, ami kimondottan egyszerű feladatnak bizonyult a reszponzív webes felület alatt. A demóban az előre definiált dashboardokon a kimutatások és diagramok részletezendő mezőire kattintva további bontásokat kaphatunk így valóban “online” és interaktív az adatok analizálása.

Ha menet közben esetleg mégsem tudtuk meg az előredefiniált dashboardokból, amire kíváncsiak vagyunk, kérdezhetünk nyugodtan az Answers-től. Az adminisztrációs felületen definiált témakörök kiválasztásával pár klikkeléssek összehozhatjuk lekérdezésünket sőt, melyből szempillantás alatt diagramokat varázsolhatunk és az így kapott oldalt akár el is menthetjük az irányítópult egy tetszőleges fülére.

A Delivers segítségével létrehozhatok iBot-okat, amik az általam válaszott módon értesítenek – akár e-mailben is -, ha a feltételben megadott lekérdezés eredményt szolgáltat, így mindig naprakész lehetek. A BI Publisher pedig gondoskodik a kinyert adatok pixel-pontos megjelenítéséről is, akár egyedi pdf-ről vagy egy Microsoft Office-ban készüt sablonról legyen is szó.

]]> http://murati.hu/c6_oracle/oracle-business-intelligence-challenge-2-go/feed/ 2